Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nezumi és a ragaszkodó eb

2009.08.31

Március eleje volt. Velőtrázó napsütés.

A P.A.F.U. tagokkal elhatároztuk, hogy kimegyünk a levegőre. Mindenki lelkes volt, és kitűnő helyszínnek ígérkezett a Csokonai szabadtéri színpad, így nekiindultunk. Történetesen már az odaút se ment feltűnésmentesen és egyszerűen. Én, Suichi és Yuki hátramaradtunk yaoizni, Nezumi (Yatsume) olvasott, néha majdnem orra bukott, Yurima pedig Chronosszal (A félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy ő Hohenheim, csak nővéréhez hasonlóan, szintén hanyagolja régi nevét.) ballagott legelöl. Egyikünk se halk személyiség, szóval el lehet képzelni, hogy megbámultak minket:)

 

A színpadnál egyéni foglalkozás következett: a yaoi fanok félrevonultak beszélgetni, Nezumi olvasott, Yurima és Chronos, majd a később felbukkanó Deidara egymást bosszantották.

Szép volt az idő, mindenki jól érezte magát… egészen addig, míg fel nem bukkant… A KUTYA… Teljesen átlagos állat volt: nem szép, nem is csúnya. Nagy barna szemekkel nézett a világra, és Nezumi azonnal megszánta. Félrerakta történetemet, amit éppen olvasott, keresett egy kisebb ágat (Egyéni fogalmai voltak a kicsiről: az ág karvastagságú volt.), és játszani kezdtek. A kutya imádta, de túl lelkesnek bizonyult. Felugrált önjelölt jótevőjére, sőt kis híján a földre döntötte. Nezumi ekkor kezdett dühös lenni, elege lett. Ráparancsolt az öccsére, hogy figyeljen a kutyára, ő maga pedig visszavonult olvasni. Ha abban reménykedett, hogy a kutya szót fogad majd, hát alaposan tévedett.

Az állat nem tágított Nezumitól. Kicselezte az éberen őrködő Chronost és meglepte olvasó leányzónkat. Deidara elcsalta az állatot, de mire észbekapott, az állat már meglépett tőle és újfent ott lihegett Nezumi nyakában. Egy kicsit összenyálazta, egy kicsit összekoszolta, és továbbra is rendkívül ragaszkodó volt.

 

Mindegyikünknek nagyon tetszett a dolog, csak Nezumi nem értékelte. Térden csúszva kúszott, bujkált, és magában, majd fennhangon ezerszer is elátkozta lelkes udvarlóját. Mert kétség sem fért hozzá, hogy az állat beleszeretett jótevőjébe. Mindenhol őt kereste, ránk ügyet sem vetett, számára csak Nezumi létezett.

 

Suichi végül megszánta barátnőnket és rendre utasította az állatot. A szóbeli fenyegetés olyan jól sikerült, hogy a kutyát azóta se láttuk. Biztosra veszem, hogy közülünk Nezumi hiányolja legkevésbé…

 

A P.A.F.U. legyen veled!

 
Ai
 

Tanulság: Egy kedves kinézetű eb is lehet zaklató szerelmes…

Tanács: Soha ne bízz meg egy barna szempárban, bármilyen esetlenül tekintsen is rád! Legfeljebb, ha Edwardról van szó az FMA-ból:)

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.